A délután kényelmesen nyújtózkodott egyet, miközben kezei már este a feje búbját paskolták. Jól van bátyám – szólt unottan. Innentől kezdve viheted ezt a napot.

Ebben a közegben autókázott hazafelé madárbarátunk. A csomagtartóban meghízott részeg táskák jókedvűen ringatóztak egyik, s másik irányba. Hej, de jó sora megy most itt a giccsvilágnak! Csak a sofőr lelke volt olyan üres. Nem baj, kocsi megáll, behúztuk, letudtuk, kézi fék, kabát, cipzár. Kutyagolás haza. Az orr a hideg aszfaltot karcolta, mikor a szem sarkában egy hatalmas fejű termetes szárnyas rajzolódott ki.

Abban a pillanatban az agy megtalálta azt a könyvjelzőt, melyet megragadva egy színesebb részhez ért ez a novella. A szemek kipattantak, a vér megtalálta útját az erekben, s a szív is valami ilyesmit mormolt. Na, végre, dobjuk le ezt a tetszhalott maszlagot. S a fej izgatottan fordult a madár irányába.  De megszokta, amit meg kell a baglyoknál szokni. A többi szárnyas ugye énekkel, kapcsolattartó hangot ad, vagy ha mást nem, a repülő lény hangjából valamit érzékelünk. Na, ezt a részt üresen hagyták a baglyoknál. Kezdetben, mikor elsőként találkozol velük, valami kapaszkodót keres a fül, de rá lehet állni, meg lehet szokni, hogy nem kapsz.

Csak nézed, ahogy jön és megy, mert ő ugye nem egy házi állat, ki eléd illegeti magát és várja, hogy örülj neki. Akinek az érzékszervei egyszer kapcsolatba kerültek a madárral, egy dolognak parancsolnak csupán. MÉG!  Nem ám csak úgy, mint egy Assam fekete tea, hogy tök jó volt ez a cucc, igyunk újabbat. Aki erdei fülessel találkozik, ott vége a játéknak, rááll az élményre, s még, még , méééég!

Jó hírem van, amatőr természetbarátok körében is legalizálták az élményt, akár tizennyolc év alattiak részére is. Ennek van populárisabb kifejezés módja is, erdei fülesbagoly felmérő program. Na, jó, ezt most halasszuk… 

Szóval ott tartunk, hogy aki megpillant egy éjszakai kampócsőröst, vagy még nem, de szeretne, annak bizony jó hírem van, támogatókra talál. Mi több, buzdítjuk! Rajta hát, keressük fel őket! Nézzük sötétbe az eget, s amikor azt hisszük, hogy nem látunk semmit, de egyszer csak mégis, az lehet, hogy bagoly. S ha a környéken tölti a nappalt, az már jót jelent, mert oda lehet szervezni egy randit. Madárbarát körökben egyszerűbb, hiszen többnyire erről szól a téma, de talán mások is árulkodnak helyekről, hol az egy főre jutó fülesek száma nagyobb az átlagnál.

Ha pedig megvan az ígéretesnek vélt helyszín, naplemente előtt érdemes kirajzani a területre. Persze mindenhol fontos, de itt különösen, hogy van esélye rá, hogy közelébe lehetünk kedvenceinknek, ezért az itt alkalmazandó illemszabályoknak betartása hatványozottan fontos. Csúnya szóval, kuss, de ilyet még mi sem mondunk, hiszen sem a madarakat, sem a madárbarátokat nem akarjuk elriasztani. Tehát, ha valaki ilyen helyre megy, ízlelgesse előtte magában azt az élményt, amikor hajnal ötkor a szomszéd házfelújításba kezdett és a tervei előtt verte ki őt az ágyból. Na, a helyzet itt pont ugyanez. Éljünk az élménynek, de maradjon mindkettőnknek élmény. Viszont, ha már kint vagyunk, mit kezdjünk az idővel?

Mondjuk, vizsgáljuk meg, mivel köpdösték össze a szárnyasok a területet. Milyen romantikus ugye? Mégis csak egy randi vagy nem? Tehát, ha szerencsénk van a fák alatt köpetek vannak, melyek a madárból jönnek ki, csak ő nem húzza le a vécén. Még szerencse, mert ebből a mágusok meg tudják állapítani a helyi kisemlős élet egy jelentős részét és különböző következtetéseket vonnak le.

Mi ott például azt, hogy köpet egyenlő bagoly. Akkor hátra arc, biztonsági zóna meghagyása, hátha a maradék egy valódi vééérbagolytól származik, s ez lesz az első megfigyelése a földön. Sosem lehet tudni! Majd rád köszönt az idő… Az idő, ami távolról nézve értelmetlen. Csak ott állsz és vársz.

Mit lehet tenni egy helyben állva és várva? Figyelni! S figyelj, mert ez egy aktív cselekvés! Komoly!

Akkor kezdődik a másik fejezet, amikor elfáradsz a figyelésben, s rád talál a csend. Húúú! És ez még nem a bagoly volt! Előfordul, hogy valaki unatkozik a csendben. Az, kérem, ennek a legcsodálatosabb fogalomnak a felszínén kaparászik. Abban tényleg nincs semmi.  Viszont aki meri berúgni az ajtót az ismeretlenbe és engedi, hogy lássa, mi van benne, azt olyan dolgok várják ott, amit máshol nem. A csendben találkozhatsz magaddal. S ez most nem az önismereti tréning, meg egymás biztatása, neeem. Ha eltávolodsz a bejárattól, szembe jönnek a tetteid. Tudod, amikor beszóltál a z öregasszonynak csoszogjon már gyorsabban, pedig csak te indultál későn és nem ő volt lassú. S az, aki ott csúnyán nézett rád, hogy rá borítottam volna az asztalt. Ha viszont rendben vagy, csak legyintesz s még tovább. Na, ilyenkor átkozott tud lenni a csend.

Arra emlékszel, mikor valaki elmesélte, hogy akciós lett a kedvenc humuszod, s szólt, még lehet kapni abban a boltban! Milyen jól esett. Hmm, s az a néni ott reggel pár percre ráfestette arcodra a mosolyt, mikor olyan kedvesen beszélt veled, pedig csak annyi történt, hogy ő is rendbe volt és nem szórta rád a szitkát.

Na, de, húzd ki magad ember! Ki nyomorította oda magát a lift oldalához, hogy más is beférjen. S amikor ott a körforgalomban beengedted azt a kis fehér autót, dagadjon az a mell, hiszen az nagyon rendben volt.

Ugye milyen kaméleon színű ez a csend! Van, amikor karatés módjára kicsinál, de van, hogy arany tálcán kínálja fel dicső tetteid. Persze talán a patikamérleg színben tűnik fel igazán, s mér igazságosan.

Hopp, de már sötétedik is, jönnek a főszereplők, egy, kettő, három, négy, öt. Szállnak le a fáról, s repülnek el a sötétségbe. Bele a messziségbe, amit azt hiszed, hogy nem tudod merre.

Madárbarátunk is azt hitte, majd mikor a táskákkal felpakolva tartott hazafelé, látta igen, erre is. Arra, amerre ő lakik. A baglyok akkor mentek el az útra, akkor ő hazaért. Kinyitotta lakásának ajtaját, lehuppant a foteljába, körbenézett és annyit mondott. Jöhet a karácsony.

Mindenkinek megvan az ajándék. Például, Neked, Kedves Olvasó!  Ajándék a pillanat, amit a bagoly startolásának látványa okoz, az édeskés érzés, hogy egy széncinege lakmározik az általad kirakott eleségből, s a szemléletmód váltás, mellyel a varjút saját fénytengerében láthatod!

Boldog Karácsonyi Ünnepeket!

Nagy Kornél