Augusztus vége felé már rendszeresebben forgatják a madárbarátok a naptárt, ugyanis minden év október első hétvégéje az Európai Madármegfigyelő Nap. Ilyenkor, akinek távcsöve van, leakassza a szögről és vígan vonul ki vizes élőhelyre vagy az erdő szélére.

Mi is igyekszünk minél több embert kicsábítani a természetbe például azzal, hogy játékos vetélkedőt szervezünk kicsiknek és egy kicsit nagyobbaknak. Ilyenkor egy témát középpontba állítva tesszük fel a kérdéseket, melyekre mindenki meg tudja adni a választ, ki egyszer átfutja a „használati útmutatót”.

Idén könnyű volt kiválasztani a fő csapásirányt. Márciusban mutatták be ugyanis Magyarország ragadozó madarai és baglyai című könyvet, melyet úgy hirdettek, hogy 80 éve nem adtak ki hasonló művet. Szerencsére sikerült vásárolni belőle. Ami pedig utána következett…

Kampós csőrűekkel találkozni amúgy is kiváltság! Ha egy sas kerül fölénk, elénk, mögénk, mellénk ünneppé emeli a pillanatot! Külön figyelem irányul feléjük a szakemberek részéről is!  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek 1976 óta külön szakosztálya foglalkozik velük. A Magyar Ragadozó Madárvédelmi Tanáccsal együtt külön évkönyvet adnak ki Heliaca néven. Idén már 19. alkalommal lett meghirdetve a sasszinkron, azaz az országos sasszámlálás. A madarászok megszervezték 17. alkalommal 2022 tavaszán a sólyomcsalogató rendezvényt.

Ezek után szinte már „kötelező” volt egy olyan átfogó tanulmányt kiadni, mely megszerzése óta az íróasztal fölött ámuldozhatunk, hogy micsoda mennyiségű tudás birtokába kerültünk. Nem esek hanyatt a modern technikától, de amilyen lehetőséget láttak benne a kor madarászai és milyen részletességű ismereteket szereztek általa… le a kalappal!

Idén tehát a ragadozó madarakról fog szólni a mi kis napunk. A következő történetekben a madármegfigyelő játék megoldásai szerepelnek, de talán alkalmasak arra is, hogy felvillantsa mások előtt is e különleges élőlények egyre nyíltabb világát.

A pár kis riport elsősorban ennek az óceánnyi érdekességet felvonultató könyvnek az anyagából merít néhány kanállal (a forrás mérnöki precizitásának és mikroszkopikus részletességének nélkülözésével), de talán evés közben jön meg az étvágy! A kóstolót követően remélhetőleg páran megkívánják a menüt, sőt kérik maguk elé az egész étlapot. A könyv előszavában elhangzik, az írók társadalmi munkában tárták elénk ezt az alkotást, ahogy a természetvédelem jelentős része is erről szól. Nekem sincs semmi érdekem, hogy reklámozzam ezt a remekművet. Csupán az – de ez bőven elég, - hogy lapozgatása során mások is örömüket lelhessék benne.

Rugaszkodjunk tehát a magasba, érkezzen öt riport a hazai madárfauna legnagyobb karaktereivel!

Nagy Kornél